A róka Japánban, Kínában és Koreában is különleges állatnak számít és a folklór szerves része. Az európai népmesékben fellelhető róka ravasz és furfangos állat. Ez az elem egyezik a kelet-ázsiai róka ábrázolással, ám az említett országokban a róka szinte varázslatos tulajdonságokkal bír. Karaktere nem egyértelműen jó vagy rossz, de biztosan okos és körmönfont, alakváltó és gyakran bújik emberek bőrébe. Lehet csalafinta bajkeverő vagy egyenesen rosszindulatú, gonosz szellem, de szerető és hűséges asszony vagy barát is, aki leggyakrabban női formát ölt és úgy járkál közöttünk.
A róka és ember kapcsolata ezekben az országokban az együttélésből adódó legendákkal kapcsolódik össze, melynek során a rókákat emberi tulajdonságokkal ruházták fel. Ismerkedjünk meg tehát a kilencfarkú rókaszellem legendáival!
Időszámításunk előtt 7 farokkal
Érdekes, hogy míg az európai és a magyar kultúrában a népmesékben bevett számok ugyan szintúgy páratlanok, de megállnak a 3 királyfinál, kismalacnál és a hétfejű sárkánynál. A kilencfarkú rókaszellem azonban nem véletlenül rendelkezik 9 farokkal, hiszen a kelet-ázsiai kultúra is mélyebb gyökerekre vezethető vissza, mint az európai. A rókák ettől függetlenül lehetnek 1,5,7 vagy 9 farkúak. Közülük is a kilencfarkú rókaszellem a legbölcsebb és legintelligensebb, társai körében is a legmegbecsültebb. Míg Kínában a rókaszellemek 500, addig Japánban 1000 évenként növesztenek egy farkat. Egyes történetek szerint, amikor egy rókának kinő a kilencedik farka, a bundája fehérré vagy arannyá változik.
A rókadémon vagy rókaszellem legendája eredetileg Kínából került át Japánba és Koreába, majd mindhárom országban saját „életre kelt” és önálló történetvonulatai keletkeztek, amik a rókaszellemek sokszínűségéhez vezetett (nem, szivárványos nincs!). Ezeknek a lényeknek így más-más jegyeket tulajdonítottak az egyes térségekben. Kezdjük a legősibbel!
Huli jing, Kicune, Kumiho – de kik lehetnek ezek?
Kínában az igazi Femme Fatale, a végzet asszonya
A kínai rókaszellemről tett első írásos említés egy 11. századi gyűjteményben, a Kondzsaku Monogatariban található és a Huli Jing vagy Huli Csing nevet viseli. A kínai rókaszellem egy női energiából táplálkozó lény, ami így a jin-hez (Hold, negatív polaritás) köthető. Kínában a rókaszellem képes spirituális magasságokba emelkedni és farkainak száma egyenesen arányos a lény bölcsességével. Ennek azonban ára van: sok meditáció, gyakorlás és férfiak életerejének az eltulajdonítása. Amennyiben ügyesen jár el a rókaszellem és gyönyörű nő képében gaz csábítóként feltűnve férfilelkeket sajátít ki, úgy 500 évenként új farkat növeszthet.
A kép azonban nem ennyire egyoldalúan negatív, ha a Huli csing például halandó férfi felesége lesz, tökéletes háziasszonyként éli életét. Egyes források szerint aki jót tesz vele, azt valamilyen módon meghálálja. Tény azonban, hogy a legtöbb utalásban és történetben a Huli jing ártó szellem. A mai mandarin nyelvben a huli jin pejoratív értelmű szó nőre használva, olyan nő jelzője, aki családi harmóniák feldúlója és veszélyes helyzetek teremtője. Híres huli csing például Daji , az egyenesen vérszomjas rókaszellem, aki a Sand-dinasztia egyik királyának volt a hitvese és neki tulajdonítják a dinasztia bukását. Legalább erős személyiség volt, ezt elárulja a legenda.
Japán különleges teremtményei
Kicune, a rókalény, leginkább rókaleány. A monda eredete Kínába vezethető vissza. Japánban vallási vonatkozása van a rókaszellemeknek és hagyományosan őket tekintik az Inari elnevezésű sintoista kamik hírvivőinek. A kamik a sintó vallásban (japán eredetű) tisztelt lények, melyek lehetnek emberek, szellemek vagy istenségek és ezek megnyilvánulásai is. A vallási szinezetnek köszönhetően a köztudatban is nagyobb jelentőséggel bírnak és természetfeletti erőt tulajdonítanak nekik. Ilyen képesség például az, hogy a rókaszellemek képesek emberré alakulni (az ábrázolásokban ilyenkor fehér gömböt találunk a megszállott fölött).
Farkuk egyes esetekben emberré válásuk után is megmarad, mint ahogy a bájos magyar filmben, a Liza ,a rókatündérben is láthattuk, mely a japán mitológiát használja fel a karakter megformálásához. A kicune gyakran megszállja egy nő testét, férfiakat hódít meg és ha feleségül veszik, addig viselkedik csodálatos feleségként, míg kiléte le nem lepleződik. A Liza, a rókatündérben Liza valóban varázserővel bír, bolondulnak érte a férfiak, de erejének hatásaként sajnos ,mind elhullanak mellőle. Liza pedig csak boldog akar lenni. Ebből is látszik, hogy a rókatündérek nem egyértelműen jók vagy rosszak. 1000 évenként növesztenek farkat és a legbölcsebbek természetesen a kilencfarkú rókaszellemek. Minél erősebb egy rókaszellem, annál nagyobb dolgokat képes véghezvinni: farkukkal villámot gerjesztenek, álmokban bukkannak fel, embereket kergetnek az őrület határára, de szinte bármilyen alakot felvehetnek, hogy égig érő fákká legyenek, vagy üstökösként cikázzanak az égen. A japán Houdinik ők, nem kétséges!
A furfangos észjárású róka szándéka szerint szerencsét is hozhat, ami jó közérzettel és egészséggel jár, így a Lucky Matcha a zöld arany kamijának hírnökévé lép elő.
A modern japán kultúra szerves részét képező rókaszellemek animékben (Pokemon – Ninetales, Naruto – Kyuubi , ) és filmekben bukkannak fel, nem szűnő témát adva a rajongóknak, megismertetve a rókaszellemet a világgal és tovább éltetve az ősi folklórt Kelet-Ázsiában.
Szerezd be a Lucky Matchát itt:
Gonosz koreai rókaszellemek
A koreai rókadémon vagy kumiho igen negatív tulajdonságokkal bír: mohóságában, hogy emberré válhasson, szinte mindent elkövet. Egyes legendák szerint férfiak máját kell megennie, mások szerint egyáltalán nem ölhet 1000 évig és nem is derülhet fény a kilétére. A megszállottság gömb szimbóluma itt gyöngyként tér vissza: a szépséges nőalakba bújt kumiho szájában gyöngyöt tartva csókot ad a férfiaknak, mely aztán magába gyűjti a gyanútlan áldozat életerejét . Azonban esélye van életben maradni: a golyó átkerülésekor, ha azt lenyeli és az égre tekint, úgy az égiek minden tudását, ha a földre, akkor a földiek minden tudását birtokolhatja! Nem rossz deal egy kis éberségért! A koreai rókaszellem sajátossága, hogy a modern filmváltozatok szerint a férfiak is képesek lehetnek kumihóvá változni, a legendák azonban erre nem tesznek utalást.
Összegzés
Ha kilencfarkú, akkor rókaszellem. Nem kétséges, hogy ez az ősi ázsiai legenda animéken, filmalkotásokon és egyéb művészi kifejezőeszközökön keresztül ma is része a folklórnak és a globalizáció pozitív hozományaként írható le, hogy a nyugati kultúra is értesült róla. A sokszor agyafúrt, játékos és nagyhatalmú rókaszellemek szerencsét is hozhatnak, észjárásukkal megtréfálhatják, de romlásba is kergethetik az embereket. Minél több farokkal rendelkeznek, annál bölcsebbek. Gyönyörű nő képében érkeznek hozzánk és férfiak szívét ejtik rabul.
A koreai kultúrában már férfiak is lehetnek rókaszellemek , gyanús, hogy ennek köszönhető a K-pop töretlen népszerűsége! A viccet félretéve persze legyünk tudatában, hogy köztünk járnak és vigyázzunk, nehogy rálépjünk egy farkára a buszon, metrón vagy villamoson mert ki tudja, hogyan reagálna? 🙂
